A dolgozói teljesítmények részletes elemzése
Ugye fontos nekünk az, hogy dolgozóink mennyi bevételt generálnak?
És fontos látnunk, hogy a bevétel után mennyi jutalékkal vagy munkadíjjal jutalmazzuk ezért őket? Persze.
De van még valami, ami ennél is fontosabb.
Hát az, hogy nekünk mennyi a nyereségünk!
Mert ugye hiába tudjuk, hogy mennyiért szereztünk be és mennyiért adtunk el, tehát, hogy mennyi a hasznunk az alkatrészeken, az ebből nyert bevételből ki kell vonnunk azt a munkadíjat vagy jutalékot, ami dolgozóinknak jár.
Ekkor derülhet ki igazán az, hogy a cég mennyit keres.
És persze az, hogy nem kap-e a dolgozó túl nagy vagy esetleg kis összeget.
Egyes esetben kiderülhet, hogy a dolgozó többet nyer az üzlet létrejöttén, mint a cég maga. Ekkor lehet, hogy kicsit el kell gondolkodunk ezen.
Pont ezért van szükségünk pontos elemzésre, hogy megtudjuk, hogy a fentiek hogy állnak valójában. És nem csak azt kell megtudnunk, hogy elég nagy-e a nyereségünk vagy nem, hanem azt is, hogy mi okozza azt.
Pikk-pakk előjöhet, hogy csak a szereléseknek vagy csak az eladásoknak esetleg egy dolgozónak tudható be a nyereség hiánya.
Sokféle elemzés van amivel a kívánt és szükséges adatokat előhívhatjuk.
A szükséges kimutatás függ attól, hogy mit szeretnénk megtudni. Nézzünk egy pár példát:
A részletes dolgozói teljesítmények lista dolgozónként megmutatja tételesen és időrendben, hogy a kiszámlázott munkák mennyi bevételt jelentenek és ebből mennyi a dolgozó időrészére eső órabére. A listában látható negatív bevétel is, melyek a lerontott számlatételek miatt kerültek bele a listába.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
Ezt a listát lekérhetjük csak anyagra ,ami a raktárosi jutalék kimutatására szolgál. A dolgozói részesedést a haszon után is és a bevétel után is láthatjuk számlánként részletezve, illetve összesítve.
Kattintson a képre a nagyításhoz!
És a lényeg, a munkalapok utáni haszon kimutatása:
Egy munkalapra különböző típusú soradatok (számlatételek) kerülnek ki. Minden tételt valamilyen áron számlázunk ki. Ez képezi a bevételt. De a sortételeknek van beszerzési oldaluk is:
1. alkatrészek:
1.1. Az eladott alkatrészek beszerzési ára
1.2. A raktárosok jutaléka, amelyet meg lehet állapítani az eladási ár, illetve a haszon (eladási ár – beszerzési ár) alapján
2. Szervizmunkák:
2.1. A dolgozó munkadíja, ami dolgozónként eltérhet.
Az eredményeket így kapjuk meg:
Kattintson a képre a nagyításhoz!
A bevételek itt természetesen nettó árat tartalmaznak. Így a haszon a nettó eladási ár és a nettó beszerzési ár különbözete. Ebből kivonva még a költségeinket, megkapjuk az egyenleget. A költségek a részesedés és az időráfordítás költségeiből tevődnek össze. A részköltség az anyag esetén a Haszon utáni járulék a raktáros időarányában. Ez az érték gyakorlatilag a munkalapon a raktáros jutalékával egyenlő. Az időköltség a munkaidő és a dolgozó órabérének a szorzata.
Láthattunk most egy pár elemzést, ezen felül azonban a táblázatok tetszőlegesen átállíthatók más számolási módszerre is (pl. ne a haszon, hanem az eladási ár után számolja a jutalékot).
A bemutatott dolgozói teljesítmény listák alapján látható, hogy nem csak a dolgozó elvégzett munkaideje mutatható ki a munkavégzők soradathoz kötésével, hanem pontosabb információ nyerhető egy adott szervizmunka, tevékenység valódi hasznáról.
E listák segítséget nyújtanak a dolgozók ösztönzésére szánt mozgó bérek kalkulációjához is.
További lehetőség, hogy adott esetben a dolgozók csoportokhoz, illetve üzemekhez (költséghelyekhez) köthetők. Ezek a listák átalakíthatók úgy is, hogy a dolgozói teljesítményeken kívül mutassa egy csoport vagy üzem teljesítményét is.
A Blokkoló kiegészítő modullal, tehát az AMS-ben elérhető dolgozói információk pontossági értéke nagyban növelhető, illetve a dolgozók által végzett munkák hatásfoka jól kimutathatóvá válik.
Végre láthatja, hogy miből mennyit nyer vagy veszít, ki, mit, milyen hatékonysággal csinál, így meg tudja hozni a megfelelő döntéseket amit a növekvő eredményekhez vezetik Önt.
