Amire figyelni kell... 
Ha van pénztárgéped:
Kell-e nyugtát adni a számla mellé?
Nem kell. Vagy egyik vagy másik elég a bizonylatolási kötelezettségéhez.
Viszont ebben az esetben legalább két pénztárunk lesz.
Lesz egy a pénztárgépbe ütött tételek alapján és lesz egy másik amit a készpénzes számlák miatt kell kezelni.
Ha nincs pénztárgéped:
Sajnos még mindig nem egyértelmű, pedig ezt örökre be kell vésni a cég működésébe:
Bárki a cégtől, bárhol, bármikor ügyféllel találkozik, az első legyen elkérni az ügyfél adatait!
Szigorúan TILOS megkezdeni az ügyféllel a foglalkozást, kiszolgálást az adatbekérés előtt!
Akár adatbekérővel, akár azonnali munkalap nyitással, csak írja alá, hogy ne tudjon eltáncolni az adatmegadás elől.
Ez a legfontosabb!
Soha nem szabad megfeledkezni 15-ig az előző hó adatszolgáltatásáról!
Ez a második legfontosabb!
Kell-e valamit tennem a feladás előtt?
Ez program kérdés. Ha a program rugalmasan megenged egyedi beállításokat is, akkor igen.
Ha ügyfelünk vagy, meg kellett, hogy keressünk, mert programbeállításokat egyesével mindenkinél leellenőriztük.
Ha több pénzátvételi hely van, akkor a bevallásban pénzátvételi helyenként van a feladás.
Szokott kérdés lenni, hogy milyen adatokat kell feladni?
Ebben segít, ha azt megértjük, hogy azokat az adatokat kell feladni, amiket egyébként is beütnénk a pénztárgépbe, ha lenne. Azaz azokat az adatokat kell feladni, amikor nem adnánk számlát, csak blokkot.
Viszont vannak faramuci helyzetek is.
Példának okáért a vevő dönthet úgy, hogy számlát kér blokk helyett, és akkor ugyebár nem ütnénk be a pénztárgépbe, hiszen számlát adunk. Akkor ezt feladni sem kéne.
Igen, de ezt hogyan bizonyítaná be bárki is, egy ellenőrzés folyamán?
Ezért inkább minden kp-s vásárlás feladásra kerül a viták elkerülése végett.
Ugyanez a helyzet a javítókra vonatkozó számlaadási kötelezettséggel is, hiszen a javítóknak elvileg egyébként is számlát kéne adniuk, nem nyugtát.
A vállalkozások is elvileg mindig számlát kérnek, azért elvileg kihagyhatók lennének, de akkor megint felmerül az a kérdés, hogy a programba jól van-e beállítva, hogy vevő vállalkozás-e, mert egyébként megint kimaradna.
Ráadásul végig kellene menni az összes vevőn és ezt az adatot helyesen be kellene állítani, majd az új ügyfél esetében megint csak helyesen beállítani.
Ha valaki ezt mégis kezelgetni akarja, akkor felvehet az AMS-ben egy olyan fizetési módot, amit aztán később nem ad fel.
Ez persze magában hordozza az elrontás esélyét is.
Mivel ezek az adatok egyébként is könyvelésben szereplő adatok, ezért közfelkiáltással feladunk minden egyébként kétes helyzetet teremtő adatot is, így elzárva a belekötés lehetőségét a feladásba.
Csak csöndben jelzem, hogy a vevők besorolását érdemes volna megtenni, hiszen ha az adóalanyoknak számlázott összeg áfája eléri a 100,000Ft-ot, akkor kötelező az adószám a számlán!
Ebben is tud a program segíteni, ha az ügyfél jól van besorolva.
A kártyás fizetést is fel kell adni?
A NAV szerint, ha a fizetés "készpénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel" történik, akkor fel kell adni.
Viszont a kártyás fizetés a pénztárban nem szerepelhet, mert pénzt nem vettünk át.
Helyes beállítás esetén ez így is lesz.
A valuta azonosító nem FT?
Nem bizony. A feladáskor hibát fog adni az ÁNYK program, mert oda ő HUF-ot vár.
Ezért az AMS-ben a valuta jele:FT, az azonosítója viszont HUF.
Szakértő segítségre van szükséged?
Hívj bátran most: +36 1 284 0030
Kormány János
Szoftver szakértő
Telefon: +36 1 2840030
e-mail: marketing@autosoft.hu
